Vannak alkalmak, amikor úgy jön ki, hogy a cipőt egyik-másik gyereknek nélküle veszem meg. Pfú, anya, más színű nem volt?, meg hogy egy kicsit szűk, vigyük vissza. Ilyenkor mindig megfogadom, hogy gyerek nélkül nem veszek cipőt.

Legközelebb elviszem a gyereket is. Ne adj Isten, többet is. Mikormegyünkmár, fájafejem, fájahasam, mingyáelalszok, milyenboltbamegyünkmég, jóleszezcsakmennyünkmá. Ilyenkor megfogadom, hogy gyerekkel soha többé nem vásárolok.

Most ez utóbbinál tartok.

a


2 hozzászólás ehhez “Vásárlás”

  • JUCUS írta:

    Még szerencse,hogy Apácska nem nyafogós… Kivéve,ha káposztás cvekedli van ebédre! 🙂

  • tejbenbajban írta:

    Apácska nem nyafogós, valóban. De morgós és sóhajtozós. Ő kb. csak karácsonykor jön esetleg velem vásárolni, ideje sincs, meg rám is bízza. Azt hiszem, jobb is így. 🙂

Hozzászólás írása