2016. január archívum

Szép volt a karácsony, boldog a szívünk, vidámak az együttléteink. Nagyon sokat nevettünk. Nagy poénokon, mókás emlékeken, vicces helyzeteken. Volt, hogy csak összenéztünk, megmozdultunk, adtunk egy hangot. A másik folytatta mozdulatainkat, folytatta a hangsort, a mondatot.
Egy apró örömforrás a sok közül: az angyalok hoztak egy társasjátékot, ami inkább iskolásoknak való. Azonban Ági (3,5) is meglelte örömét benne, és együtt játszott velünk. A felcsapott kártya alapján szavakat kellett mondani azokkal a betűkkel kezdve. Pl. a kártyán ez áll: NI. Egy ketyegő, sürgető bombát egymás kezébe adva, körbehaladva mondtuk: nikkel, nini, Niki, Nicaragua, nincs, Nintendo stb. Ha Ági is játszott, a DE szókezdettel így nézett ki egy kör: dereng, Dezső, december, dedó, autó (Ági), derű, deres, deka, Debrecen, karácsonyfa (Ági) stb. Mindezt örömmel, beleéléssel, izgalommal. heart hangulatjel
Nagyon hálás vagyok, hogy a legkisebbünk ilyen rugalmas, okos, szerető része a családunknak, megkönnyíti a játékos estéinket úgy, hogy megtalálja a helyét a nagyok játékában is.

Valahol olvastam:
– Milyen lesz a karácsonyfátok idén?
[Már maga a kérdés is… Miért lenne idén más? Miért kérdés ez? Miért olyan fontos kérdés ez?]
– Fehér fa piros díszekkel, arany csúccsal.
[Hogy még a fa se zöld? Fehér? Csupa piros dísszel? Ettől lesz szép a karácsony?]

Annyira vágyom a rég fontosnak tartott dolgokra!

Amikor a fa zöld volt és illatos, és Szilveszterkor már hullatta tüskéit. Tele volt mindenféle színű gömbdíszekkel, akár megcsorbulttal is. Mellettük kanyargott el a színes papírcsíkokból készített girland. Amit akkor még nem is annak hívtunk. Igazi gyertyákból csöpögött a viasz az ajándék szánkóra, a betlehemre. Kint hideg volt, éjféli misére melegen fel kellett öltözni. De a szobában meleg volt a kályhától, a szívünkben az együttléttől.
Ezt a fajta karácsony-élményt szeretném továbbadni Marcinak, Julcsinak, Palkónak, Ágicának.

A Fény ma születik! Áldott legyen mindannyiójuk, mindannyiótok Szentestéje!

Az úgy szokott lenni, hogy karácsony közeledvén, ha rendetlenség uralkodik is a házban, ha még nincs egy sütemény sem a kamrában, ha még 23-án este a függönyökkel forog a mosógép és a szentesti menü még gondolatban sincs, nemhogy a hűtőben, Szenteste napjára valami varázslat (és sok munka) folytán minden a helyére kerül, megtelik, befejeződik, illetve elengedődik.

Na de akkor miért volt még mindig 39,5 Palkó hője?